2014. február 14., péntek

Valentin napi különkiadás =)

Sziasztok! :)
Ma, Valentin Nap alkalmából jelentkezünk egy különkiadással. A következőkben Liam és Alina, valamint Harry és Amanda Valentin Napjába leshettek bele az extrahosszú fejeztben.
Írjátok meg, hogy tetszett a különkiadás, és ha tetszik, lehet még máskor is ilyen.

Boldog Valentin Napot Kíván Minden Kedves Olvasójának: 
Alina & Amanda



Alina-Liam
A nap már magasan járt, mikor Alina felébredt édes álmából.
A konyha felé vette az irányt. Főzött magának kávét és készített reggelit. Amíg forrt a víz, felment barátnője szobájába. Látta, hogy Mandy már felébredt és el is ment. Mosolyogva indult vissza meginni a reggeli feketét.
Amint eltette az utolsó, frissen mosogatott edényt is, csengettek. Ránézett az órára, megállapította, hogy egy kicsit tovább aludt, mint egyébként szokott. Mivel csak egy tippje volt, ki lehet az, sietve nyitotta ki a bejárati ajtót. Nem is tévedt, Liam állt az ajtóban. Nagyon jóképű volt, mint mindig.
- Jó reggelt! – köszönt Liam és megcsókolta a lányt. Erre Lina pulzusa a dupláját verte. Beengedte a srácot a házba.
- Nagyon csinos vagy. – dicsérte meg a lányt Liam. Lina végignézett magán, majd a fiúra pillantott és felnevetett.
- Képzelem. Ülj le, mindjárt átöltözök. – intett a nappali felé.
- Nem, nee. – kapott a lány után és szorosan a karjaiba zárta. – Csodálatosan nézel ki. – adott puszit a lány nyakára, az felhúzta a vállait és felkacagott. Egy a kedves kis hang melengette Liam lelkét. Elengedte szerelmét és leült a kanapéra.
Lina felfutott a lépcsőn. A szekrénye előtt állva töprengett, mit is vegyen fel, ezen a jeles napon. Egy koptatott farmerra és egy piros felsőre esett a választása Valentin Nap alkalmából. Úgy gondolta, ma egy picivel több sminket fog használni, mint egy átlagos napon.
Liam már belefáradt a várakozásba, ezért felslisszolt a lépcsőn Lina szobájába. Meglepődve nézelődött, mert a lány nem volt ott. A folyosón végigmenve látta Amanda nyitott szobaajtaját és a fürdő ajtaja és tárva nyitva volt.
Bent Linát látta, ahogy a mosdókagylón áthajolva húzza ki a szemét a szemceruzával.
- Neked ilyesmikre nincs szükséged. – támaszkodott az ajtónak és keresztbe fonta a karjait a mellén. Alina mosolyogva nézett rá, megrázta a fejét és visszafordult a tükör felé.
Néhány perc múlva Lina beledobálta a használt eszközöket a sminkes táskájába és mosolyogva fordult szerelme felé.
- Mi a mai program?
- Elmegyünk egy különleges helyre. – mosolygott titokzatosan Liam. Alina felvonta a szemöldökét, mire Liam csak kitárta izmos karjait. Nem kellett kétszer mondani, Lina máris hozzábújt és vékony kis karjaival szorította élete szerelmét. Elhúzódtak egymástól. Liam egy lágy csókot lehet a lány ajkaira.
Nehezen, de azért elszakadtak egymástól és elindultak a „titkos” hely felé. A kocsiban Liam egyik kezével kormányozott a másikkal Lina jobbját szorította. Nem beszéltek túl sokat, hisz szavak nélkül értették egymást.
Nagyjából fél óra múlva oda is értek. Lina nem tudta, hova is érkeztek meg, de nem számított. Az az egy volt fontos számára, hogy Liammel töltheti ezt a napot. Körülnézett, de nem tudta, merre is lehetnek. Egy hosszú utca szélén állt meg Liam. Liam kocsija előtt egy másik autó állt. Egyetlen ember volt a szabadban. Egy öltönyös fazon a járdán várakozott. Kezében dossziék és mikor meglátta Liamet, elmosolyodott.
- Üdvözlöm Mr. Payne. – Liam bólintott, kezet ráztak és elindultak a férfi után. Liam megragadta Lina kezét és az egyik ház lépcsőjén kísérte fel. A férfi kulccsal kinyitotta az ajtót, amit aztán Liam kezébe ejtett.
- Már minden megvan. A papírmunkán túl vagyunk. A bútorokat tegnap kiszállították, és ahogy látják, el is rendeztük Önöknek. Ha valami nem felelne meg, természetesen változtathatunk. – húzta ki magát az ingatlanügynök. Lina még mindig nem értett, hogy mi ez az egész, de a ház elnyerte a tetszését. A bejárattal szemben egy csodaszép lépcső vezetett fel az emeletre, de a lépcső mögött is egy kis folyosót vélt felfedezni.
- Köszönjük szépen, Mr. Cooper. – hálálkodott Liam, majd ismét kezet fogtak és a férfi kiment a házból. Liam becsukta utána az ajtót.
- Mi ez az egész, Liam? Kié ez a ház?
- Tetszik? – kérdezte félve Liam.
- Persze, hogy tetszik. De ki lakik itt?
- Mi. Vagyis, csak ha tetszik, akkor lakhatunk itt. – Alinának leesett az álla, amit Liam egy kicsit félreértelmezett, ezért rögtön magyarázatba is fogott. – De ha nem szeretnél Velem lakni, ha túl gyorsnak érzed, nem kell. Nem kötelező, csak gondoltam, jó ötlet, de nem szeretnélek sürgetni, vagy követelőzni, vagy bármi…
Liam még mondott valamit, de Lina nem hallotta. Teljesen leblokkolt. Igazából öt hónapja voltak együtt és nagyon szerette az énekes fiút és szívesen is lakott volna vele. De ezt a gyönyörű palotát nem tudta hova tenni. Ez most a közös lakásuk? Liammel fog élni? TE JÓ ÉG!!! Valamit mondani kellett, mert Liam már önmagát ostorozta a „hihetetlenül rossz ötlete” miatt.
- Ez nagyon szép. – mondta vékony, halk hangján a lány.
- Tessék? – kérdezett vissza a fiú, mintha nem hallotta volna jól. Igazából Liam arra gondolt, hogy a képzelete játszott vele és a lány azt mondta, amit a lelke mélyén hallani szeretett volna tőle.
- Álomszép ez a ház. – mosolygott szerelmére. Liamet egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el és magához ölelte a lányt, akit annyira szeretett. – Ez a mi házunk? – húzódott el Lina, majd Liamre nézett, aki csak vigyorogva bólintott. Lina Liam mellkasára hajtotta a fejét és hallgatta a kissé gyors szívverését. – Nem igazságos. – húzódott el Alina az értetlen fiútól.
- Miről beszélsz?
- Mennyibe került ez a ház, Liam? – tette csípőre a kezét a magyar lány.
- Mit számít az, ha Neked tetszik. – próbált rá hatni Lee, de nem sikerült neki.
- Nem szeretném, hogy miattam költekezz.
- Nem csak miattad tettem. Én is itt fogok élni. – tárta ki mosolyogva a karjait, de Lina hajthatatlan volt, ezért inkább leengedte őket.
- Ez nem igazságos. – ismételte magát a szőke lány. – Én is ugyanúgy szeretnék részesülni a költségekből.
- De hisz szeretlek, akkor, ami az enyém, az a Tiéd is.
- Ez csak a házasoknál van így. – mondta ki a nyilvánvalót Lina.
- Akkor ezen sürgősen változtatunk. – jelentette ki a wolverhaptoni srác teljes meggyőződéssel, mire már Alina is nevetett és megölelte szerelmét.
- Liam. – szólította meg Lina.
- Hm? – húzódott el a fiú és lenézett a lányra.
- Szeretlek. – nevezte meg az érzést, amit abban a pillanatban érzett a szívében.
- Én is Téged. – válaszolt Liam és hosszasan megcsókolta kedvesét.
Liam a karjaiba kapta a lányt, mire az kuncogni kezdett. A fiú elindult felfelé a lépcsőn karjaiban azzal a csodával, amire mindig is áhítozott. Sokáig úgy gondolta, hogy az éneklés a mindene, ami igaz is volt, de aztán kezdte azt érezni, hogy hiányzik még valami. Szerencsére egy nap belebotlott a két magyar lányba és első látásra megfogta a gyönyörű Alina.
Lina szíve hevesen vert, ahogy Liam karjaiban vitte fel az emeletre. Mikor belépett a házba, szeretett volna körbenézni, de most valahogy egyáltalán nem vágyott rá.
A barna szemű fiú bevitte az új hálószobájukba, letette az ágyra, de ajkaik egy pillanatra sem váltak el.
Mindektten úgy érezték, hogy az életük végre révbe ért és semmi rossz nem történhet már velük, hisz velük volt az az egy, akivel mindig is álmodott.


Amanda-Harry
Amanda Taylor egy egyszerű lány, szokványos történettel. Barátnőjével elhagyta az otthon melegét és Európa szívéből egy szigetországba költözött. Anglia a kultúra, a művészetek, na meg a piros buszok és telefonfülkék hazája mellett énekesekben sem szenved hiányt.
Mandy és Alina már egy ideje a városban laktak, és a szerelem is rájuk talált. A sors furcsa, de szerencsés fintora, hogy kedvenc énekeseikben találták meg a másik felüket.
Am és Hazza fél éve alkottak hivatalosan is egy párt és történetünk itt is kezdődik.
Február 14. a szerelem, a szívecskék, nyálas szövegek, virágcsokrok, na meg a Bálintok napja és főszereplő párosunk első közös szerelem-ünnepe. London most a szokásosabbnál is pirosabb és boldogabb, mint minden más reggel.
A magyar lány épp álomesküvőjét élte át a párnái közt, amikor a telefonja szörnyű pityegése megszakította álmai legszebb csókját.
A kijelzőn mégsem az ébresztő villogott, hanem egy kis boríték, rajta „Harry” felirattal. Mandy szeméből az álmosság minden maradék porszeme elpárolgott és izgatottan nyomta meg az üzenet megtekintése gombot.
„  Happy Valentines Day, Honey! xx H.”
Mosolyogva visszahanyatlott párnái közé és a szívéhez szorította a készüléket, ami az előbb ilyen boldogságot hozó üzenetet közölt.
Pár másodperc múlva újabb pityegés töltötte be a teret. Am azonnal megnyitotta a kis levélkét, hiszen érezte, ki a feladó.
„ Kávé a konyhapulton. Hamarosan látlak. xx H.”
Kipattant az ágyból és lerobogott a lépcsőn, majd a konyha felé vette az irányt.
Kedvenc tejeskávéja már várta ott, ahol szerelme leírta, alatta pedig egy borítékot talált.
Mr. Styles egy kis „kincskereső játékkal” lepte meg barátnőjét, amit jó előre megtervezett már.
Az első célpont a British Museum volt. Egy nem túl feltűnő, 1D pulcsiban álldogáló srác a múzeum előterében egy borítékot szorongatott, amire Am neve volt írva. Odaszaladt, elkérte a fiútól az üzenetet és mosolyogva olvasta a benne lévő versikét, ami arra utalt, hogy menjen a könyvtárba, ahol kedvenc könyvét keresse. Pár sarokra a múzeumtól, bement a könyvtárba és keresgélni keresett a sorok között. Hazza az Éhezők viadala példányába csúsztatta az újabb fejtörőt, ami a 1D főhadiszállásra utalt.
Kicsivel több, mint háromnegyed óra utazás után oda is ért.
Nagy meglepetésére Niall nyitott ajtót, miután csengetett.
- Na és a stúdiómunkálatokat ki fogja megcsinálni? – érdeklődött Amanda.
- Egy nap nem a világvége. – érvelt az ír fiú és nekiállt megkeresni a borítékot, amit Harry hagyott otthon a lánynak. Sajnos ez nem volt olyan egyszerű, mert Niall nem emlékezett, hova tette le. Niall szerencsétlen-bűnbánó arcát látva nevetésben tört ki és együtt kezdtek neki a keresésnek.
Átnézték az egész házat, de nem találták meg. Fáradtan rogytak le a kanapéra a nappaliban. Mandy már vette elő a telefonját, hogy tudósítson Harrynek a levél eltűnéséről, mikor Niall megszólalt.
- Ez az, amire gondolok? – mutatott az asztalka felé, amin egy fehér foríték és néhány újság hevert. Egymásra néztek és kitört belőlük a röhögés.
Az üzenet visszavezette a lakásukhoz, amit nem igazán értett. Elköszönt az ír fiútól és hazafelé vette az irányt.
Épp a kulcsokkal bíbelődött, amikor valaki kinyitotta előtte az ajtót. Fel sem nézve elkezdte ecsetelni, mennyire mérges Harry-re, mert körbejáratta vele Londont a semmiért, mivel úgy vélte, legjobb barátnője áll a lakásban. Csak akkor kezdett gyanakodni, mikor nem érkezett válasz a kirohanására, na meg miután egy kemény mellkasnak ütközött.
Hazza felvont szemöldökkel állt előtte, laza fekete pólóban és abban a szakadt farmerben, amit Am annyira imád rajta.
- Upsz – csak ennyi jött ki a száján.
De két erős kar már a dereka köré fonódott és csókokkal halmozta el ajkait.
- Ez neked semmi?- kérdezte kicsit zilálva, majd ellépett Mandy elöl.
A nappali tele volt rózsaszín rózsákkal, a földön egy kis ösvényt szórt le rózsaszirmokkal, mellette egy-két teamécses világított.
- E-ezt mind te csináltad? És Nekem?- kérdezte a magyar lány az ámulattól dadogva.
- Ki másnak, te butus? Boldog Valentin Napot! – mondta, majd magához húzta a lányt és ismét megcsókolta.
A konyha melletti közlekedőben meg volt terítve egy asztal, pezsgő, eper, minden, ami egy igazi romantikus vacsorához kell. Halk zene szólt a hifiből, amire lassan ringatózni kezdtek.
Mr. Styles beljebb invitálta kedvesét és leültette a csodálatosan díszített, kör alakú asztalhoz.
Mandy el volt ájulva, hogy a srác milyen ügyesen sürög-forog a konyhában és megállapította, hogy akár pincér is lehetne.
A vacsora után göndörke - a már előkészített - hatalmas párnákhoz invitálta barátnőjét. A nappaliból előzőleg elpakolta Zayn segítségével a kanapét és a foteleket, majd nagy ülőpárnákat hozott helyette, hogy kényelmesebb legyen a mozizás.
Harry a Thor című filmet választotta, ami nem épp a romantikus kategóriába tartozik, de tudta, hogy Amanda odáig van érte. Mandy Harold vállán nyugtatta a fejét és a film negyedét kísérte csak feszült figyelemmel. A maradék több mint egy órát, mondjuk úgy, másra koncentrálva töltötte. A 1D szépfiúja mindenről gondoskodott, mivel előzetes egyeztetés után Alina átadta neki a kulcsokat és távozott egész estére, minden tervét szép nyugodtan végrehajthatott.
A konyhából előkerült egy adag csokifagyi, olyan, amilyet az első randijukon ettek. Ismét jó maszatosan fejezték be a desszertet, és Mandy fürdőszobája egy kisebb csatatérré változott, mire lemosták a fagyi maradékát.
Később áttelepültek Am ágyára és a hátukon heverészve bámulták a plafont. Hazza megszorította Mandy kezét és fájdalmasat sóhajtott.
- Mi a baj?- kérdezte Amanda aggodalmasan. Harry csak pár perc néma csent után válaszolt.
- Mi lesz, ha megunod az örökké körülöttem sikoltozó lányokat? Ha belefáradsz, hogy örökké csak a 4 fal között találkozhatunk, amikor azt mondod, hogy eleged van az egészből?
Am az oldalára gördült hogy szerelme szemébe nézhessen.

- Akkor rittyentesz egy ilyen estét, aztán a szemembe nézel, megcsókolsz, és azt mondod, hogy neked csak az a lány kell, aki itt áll előtted. Azt, hogy ő álmaid asszonya, akit feleségül veszel. Amikor majd a gyerekeink is a 1D dalokat fújják, mi meg már a falra mászunk tőle, amikor majd öregen és rozogán, meg ráncosan is itt fogsz szuszogni mellettem, akkor megmondom- fejezte be a lány majd hosszasan megcsókolta élete szerelmét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése