12. fejezet

Sziasztok! :)
Hogy vagytok ma? Megérkezett az új rész, hogy legyen valami jó is a hét kezdésben. :)
Jó olvasást kíván:

Alina & Amanda

12. fejezet:

Mandy és a fiúk már kb egy órája társalogtak, Am végig Liam ugráló lábát figyelte, azt várta, mikor ugrik fel a kanapáról és rohan barátnője után, hogy megkeresse.

De erre nem volt szükség ugyanis hallotta, hogy csapódik a bejárati ajtó és kisvártatva meg is hallotta barátnője hangját.

- Miért van egy rakat tinilány a feljárónkon? – kiabált be az előtérből.

- Gyere be és megtudod. – válaszolt Amanda legalább akkora hangerővel, amivel az előbb Lina. A két fiú sejtelmesen összemosolygott.

Liam érezte, hogy az ő nagy pillanata. Al megtorpant a nappalijuk bejáratánál, mikor meglátta, kik foglalnak helyet a díványukon.

Majdnem ledobta a bevásárló szatyrot, mikor találkozott a tekintete Liamével.

-T i meg, hogy kerültök ide?- kérdezte kicsit faragatlanul.

- Taxival- flegmázott Hazz.

- Várj, segítek kipakolni- lovagias Liam.

- Nem kell- vágta rá Lina egyből, majd eltűnt a konyhában

Liam elindult azért utána, tudta, hogy ez az egyetlen esélye a dolgok rendbe tételére és a lány ridegségét tapasztalva, nem sok reménnyel állt neki a magyarázatnak.

- Nos drága, ketten maradtunk- villantott kacér mosolyt Am-re Hazz, miközben átkarolta a lány vállát.

- Igen, drágám- nevette el magát Mandy.

- Hiányoztam? – tette fel a kérdést Harold, miközben fel-le húzogatta a szemöldökét. Amanda ezen csak nevetett és megcsóválta a fejét.

- Micsoda?? – háborodott fel a fiú teljesen. Szemei elkerekedtek és ajkai pedig lefelé görbültek. A kiskutyapofijának senki sem tud ellenállni. Így volt ezzel egyik hősnőnk is. Ezért is adta be a derekát.

- De, nagyon. Alig bírtam nélküled. – kontrázott rá, és felsandított a zöld szemekbe. Azok játékosan csillogtak.

Eközben a konyhában Alina dühösen pakolta ki a vásárolt termékeket a helyükre, miközben Liam helyet foglalt az étkezőasztalnál. Majd felállt és a lány mellé lépett nagy levegőt vett és neki kezdett a mondandójának.

- Figyelj…- köszörülte meg a torkát – ne haragudj, nem akartalak megbántani. – oké, most jön a neheze – de ideges voltam, mert nagyon kedvellek és ha ideges vagyok, akkor össze-vissza hordok minden zagyvaságot… Mint most. – felnevetett szerencsétlenségén, majd a lány szemébe nézett és megismételte, hogy bocsásson meg neki.

Lina pakolnivalója hamar elfogyott, így kénytelen volt Liam szemébe nézni.

- Nézd, nem bántottál meg semmivel, csak szimplán tudtomra adtad, hogy nem igazán érdekel, hogy épp mit teszek.

- Ez nem így van Alina. - megfogta a kezét. - nagyon kedvellek, tényleg. Szeretném, ha kitörölhetnénk azt a mondatomat.

Lina nagy levegőt vett és elmosolyodott.