21. fejezet

Sziasztok! :)
Jó sok kihagyás után jelentkezünk egy extrahosszú fejezettel. Reméljük, tetszeni fog nektek és sok pipával és kommenttel jutalmaztok bennünket! :)

Sok türelmet és kitartást kíván Nektek a hétre:
Alina & Amanda

21. fejezet:

Felvették őket és bevitték a házba. Mindketten a nappaliban telepedtek le és bontották ki az ajándékukat. Alina volt a gyorsabb. Ő egy CD-t kapott, amihez egy kis levélkét csatoltak.

„DJ Payne is in the house.”

Rövid, de találó üzenet szerepelt a kártyán, amin Lina felnevetett és rögtön betette a lemezt a nappaliban található DVD lejátszóba. Pár pillanattal később felcsendült Al kedvenc dala a hangszóróból és mosolyogva pillantott barátnőjére, aki izgatottan bontotta ki a saját ajándékdobozát.

Mandy dobozában csak egy cetli szerepelt. " Menj fel a szobádba ~ H~" Am elmosolyodott barátnője vigyorán és elindult az emeletre.

Amikor kinyitotta az ajtót újabb üzenetet talált egy csokor rózsa közt.

" Honey, i miss u. Call me maybe.~ H~ „

Ezen Amanda már hangosan felkacagott, majd a kérésnek eleget téve felhívta Mr. Styles-t. A harmadig csörgésnél vette fel a telefont és Mandy azonnal meghallotta Carly Rea Jepsen dalának refrénjét, amibe Harry is beleénekelt.

Mikor vége lett a számnak Am mosolyogva közölte "férjével", hogy már megkapta a számát, mire mind a ketten nevetésben törtek ki. Jó két perc után Hazza szólalt meg először.

- 10 perc múlva ott vagyok. Van egy meglepetésem.

- Még ettől is jobb?- kérdezte Mandy álmodozva.

- Majd meglátod. - mondta Hazz és egy cuppanós hanggal vetett véget a hívásnak.

Amanda még mindig nevetett, mikor előhalászott a szekrényéből egy másik felsőt.

Sietnie kellet. A virágos ruháját lecserélte egy sötét farmerre és egy lila rövid ujjú felsőre és felkapott egy kabátot is.

Alinát a nappaliban találta a kanapén fekve, ahogy elrévedő tekintettel hallgatta Liam CD-jét. Megmosolyogta barátnőjét. Nagyon örült, hogy boldognak láthatta őt. Szólt neki, hogy lelép, majd az ajtóhoz ment, ugyanis Harry ráfeküdt a csengőjükre.

Az egész lakás zengett a nappaliból kiszűrődő dallamoktól és a csengő idegesítő hangjától. Mandy szélesen elmosolyodott, majd, mikor kinyitotta a bejárati ajtót a lélegzete is elakadt.

Hazza egy szövetkabátot, fekete farmert és bakancsot viselt. Megvillantotta ezer-wattos mosolyát miközben lazán támasztotta az ajtókeretet. Mandy alig állt a lábán, az arcáról le sem lehetett vakarni a mosolyt. Barátnője mentette meg a kínos csendtől, mikor odalépett mellé.

- Áá, Mr. Styles, hogy kicsípted magad. - csipkelődött kicsit Lina.

- Én is örülök, hogy látlak Alina. Hogy vagy?- kérdezte, pusztán udvariasságból, de a szemét le sem vette Am-ről.

- Köszönöm, jól. Liam nem jött Veled?- kérdezte Al a nyakát nyújtogatva, hátha meglátja Hazza háta mögött lovagját.

- Nem... Nos indulhatunk Am?

Amanda összeszedte magát és bólintott. Lina még utánuk kiáltott, hogy „Jó szórakozást!”, de ezt Mandy már nem hallotta a fülében dobogó vértől. Harry kézen fogta kedvesét és a kocsijáig vezette. Ott úriember módjára segített beszállni a lánynak és elhajtottak a cél felé.

Egy repülőtérre érkeztek a kocsiút végén. Harry kiszállt a kocsiból, majd gyorsan átszaladt Am oldalára és kisegítette a lányt az autóból.

- Őő, miért vagyunk egy kifutópályán? - kérdezte Mandy meglepetten.

- Pár perc múlva kiderül, szépségem. - nyugtatgatta Amandát és nyomott egy puszit az arcára.

Egy kis gép felé vették az irányt, Harry előre engedte Am-t majd helyet foglaltak egymással szemben a fedélzeten. Amandának görcsben állt a gyomra, még csak egyszer ült repülőn, amikor ideutaztak Magyarországról, de Hazza bíztató mosolya mindent elfeledtetett vele.

A gép felszállt és Amanda számára ismeretlen úticél felé vette az irányt. A repülőút nem volt túl hosszú, legalább is Mandy-nek gyorsan telt. Göndörkével végig beszélgettek, egy- két csók is elcsattant útközben.

Amikor a gép földet ért, Am kérdőn nézett Hazza-ra, mire ő csak mosolygott és kezét nyújtotta a lánynak.

Amanda egy másik repülőtéren találta magát, de nem tudta volna megmondani, pontosan merre is lehetnek. Ettől egy kicsit bepánikolt, de mikor Harry-re nézett, minden félelme elszállt.

Egy fekete autó várt rájuk, a sofőr felöli ülésről kiszállt egy férfi és kezet fogott Harry-vel, majd a két fiatal beült hátra, míg a férfi is visszaszállt az autóba.

- Hol vagyunk? – tette fel Mandy a legnyugtalanítóbb kérdést.

- Egy csodaszép helyen. – válaszolta Hazz mosolyogva és összefűzte ujjait a lányéval. Ezt már Amanda sem tudta mosolygás nélkül hagyni.

Nem sokkal később eltávolodtak a reptérről és körülbelül 20 perces autókázás után már Amanda is tudta, hogy Harry egy olyan helyre hozta, ahova már nagyon régóta szeretett volna eljutni. Amint ez tudatosult benne, felsikított és megölelte az angol fiút.

- Nem hiszem el, hogy elhoztál Párizsba. – nézett rá meghatottan.

- Pedig nyugodtan hidd el. – vigyorgott barátnőjére Harry és még sosem érezte olyan boldognak magát, mint amikor azt a meghatott pillantást látta.

- De… Hogyan..? Mármint, miért…? És honnan tudtad? – értetlenkedett Amanda és próbálta megtalálni a megfelelő szavakat. Nehezen ment neki.

- Láttam a szobád falán a parafatáblán. – vonta meg a vállát mosolyogva Harry és elmondta, hogy minden kívánságát a tábláról szerette volna valóra váltani, de hirtelen nem tudta eldönteni, melyikkel kezdje. Ezért sorsot húzott és Párizsra esett a választása. – És gondoltam, miért ne? – Egy kicsit ideges volt. Félt a lány reakciójától. – Vagy rosszul tettem? –bizonytalanodott el.

Amanda hirtelen szóhoz sem jutott. Évekkel azelőtt készítette azt a táblát és elhatározta, hogy valóra fogja őket váltani. Szerepelt egy kép Párizsról, egy másik Londonról. De nem csak képeket láthatott Hazza a falon. Volt néhány post it cetli is, mint például: „Egyszer lesz egy klasz állásom, összeköltözöm Linával, befejezem az első regényemet és férjhez megyek Matt Damon-höz.”

- Ez egyszerűen csodálatos. – mondta őszintén és csókot nyomott Göndörke szájára, aki erre felengedett az idegeskedésből.

Miközben az Eiffel torony felé sétáltak, Harry egyszercsak nagyot sóhajtott.

- Mi a baj? - kérdezte Am aggodalmasan.

- Hát... á mindegy, nem számít. - megszorította a lány kezét.

- Na ki vele. - Kérlelte Mandy miközben megtorpant és szembefordult lovagjával.

-... Miért éppen Matt?

- Milyen Matt?- értetlenkedett Amanda, mert fogalma sem volt, miről beszél Hazza.

- Damon. Miért épp ő. Ha még Brad...- kezdett bele a monológjába, de Am nevetése elhallgattatta.

- Ez nem vicces. Teljesen komolyan kérdeztem. – Amanda még mindig nevetett. – Vagy legalább tippet adhatnál, hogyan hozzam azt össze. – vigyorgott a lányra, aki szinte már összegörnyedt a nevetéstől. Majd kihúzta magát megemberelte az arcizmait és válaszolt a srácnak.

- Nos, először találkoznom kellene vele személyesen, aztán órákig beszélgetnünk, beleszeretek, meg hasonlók. Tudod, ő meg venne gyűrűt, megkérné a kezem, aztán lenne egy hatalmas esküvőnk, összeköltöznénk, gyerekek és a Boldogan-élünk-míg- meg- nem- halunk érzés. - cukkolta Mandy a srácot, akinek az arca a kezdeti mosolygósból szinte depressziósba váltott.

- Hú ez elég... részletes volt. - ezt a reakciót váltotta ki Mr. Styles-ból Am álom élete.

- Jaj, de asszem egy Harry-vel is beérem. - na ennél a kijelentésnél már felcsillant göndörke szeme, de Amanda tovább húzta az agyát. - Mondjuk Harry herceggel, igaz hogy ő nem Hollywood-ban él... - Na Harryn látszott, hogy minden reménye elszállt és összetört. Mandy megfogta a kezét, magához szorította és csókkal jutalmazta, amiért kiállta a "próbát".

- Az az igazság, hogy Matt és a herceg is ráfázott, mert nekem most egyetlen férjjelöltem van, az pedig itt áll épp előttem.

Harryt megdöbbentette a vallomás, de szíve megtelt szerelemmel és ezután már semmit sem tudta letörölni a képéről a gödröcskés mosolyát. Megcsókolta kedvesét, aki viszonozta is a gesztust rendesen.